Annyira sűrű volt Marokkó, hogy még mindig nem nyugodott le bennem annyira, hogy egyáltalán mesélni tudjak. Kb. most jutottam el oda, hogy úgy emlékezzek vissza, hogy kimerjem mondani, igen tök jó volt. A 7 napból 3 vezetett út volt Marakeshbe, Rabattba és 15-én a szülinapon a Mecsetbe, ahonnan Ritz Caféba ültünk be, ahol a Casablancát forgatták. Mindről tudnék írni hosszabban. DE kezdjük az elején, A repülő út azért volt hosszú, mert Párizsban az átszállás 8 óra várakozással telt, ami hamar elment, de elfáradtam, már itt volt egy kis bibi, hogy melyik terminálnál kell lennünk. B20 volt kiírva Casablancára de az nem a miénk volt jó pár cigi után ez kiderült időnk volt még, mint a tenger átbuszozottunk a helyünkre - majd kiderült ha fordítva kellett volna menni nem tudtunk volna busszal se hacsaknem körjárat, de akkor tenni kellett volna egy kört a reptéren, ami óriási.
A szállodából mi kértünk taxit de nem találtuk. Erre míg elszivtunk egy cigit oda jött egy srác hogy el elvihet-e nos 100 dirhamot sporoltunk. Szerencsénk volt.
A szállás első benyomásra iszonyat volt, bármilyen szép is. DE aztán belaktuk. Másnap óriási feszültségekkel próbáltunk pénzhez jutni. Én csak a saját részemről mesélek, barátosnémnek is volt idegeskedni valója.... Nekem Révólúton volt dirhamom és itthon is váltottam keveset, de gondoltam levesszük ATM-ből. Meg ahogy Móricka elképzeli. vagy öt másodpercig kattogott a masina miután megszakította Gergő a tranzakciót látva, hogy nincs lehetőség kivenni pénzt. Bennem megfordult a világ ezalatt, mert láttam magam előtt, hogy a kártyámat elnyelni készül a nem túl modern masina. Beleszédültem. De aztán kiadta. USD-m is volt végül azt váltottunk. Rám pedig rám-jött a nagywczhetnék. Andi szerint az idegtől. Biztosan. Na ide-oda majd vissza séta majd kimentünk a tengerhez. Casablanca ezen része abszolút nem használja ki partját és annak lehetőségeit. Imafülkék Makó felé nézve vannak padok és ennyi. Egyik felén világítótorony a másik felé a nagy Mecset. közte hosszan a semmi.
Másnap Reggel indulás Marakeshbe. Útközben megállítottak minket és igazoltatták a sofőrt, amivel elment egy óra :D végre indulhattunk, fél óra múlva kitörték a minibusz ablakát menet közben a kertészek, egy kővel, ami visszapattant 😊 Újabb óra állás, és és kétségbeeséssel, telefonálgatások közepette nagy intézkedésekkel, jött egy másik transzfer kocsi értünk. Ez idő alatt vagy négy program ment volna le. Tájékoztatásunk ugyan elmaradt, de sodródtunk. Várt minket az idegen vezetőnk. Elvitt ebédelni. Majd a piacra. Ahol csináltunk Andival egy jó alkut, Majd tevegelni vittek, hatunk közül ketten ültek fel :D Egy lány és Gergő, aki szegény egy bolond tevét fogott ki, ráadásul nem volt jól rátéve az ülőke így leesett róla, de Hálaisten jól esett, meg se ütötte magát. Végül szerencsésen visszaértünk a szállásra a kitört ablakú autóval, amit addigra lefóliáztatott a soför.
Casablanca belvárosa nem egyszerű. Gergő tájékozódási képessége nélkül én elvesztem volna. A közlekedés iszonyat. Tunéziáról hallottam, hogy hasonló :D De szerintem itt még rosszabb. Dudáló motorosok, mindenki csak megy előre senkit nem engedve el. Gyalogosok is csak mennek előre, mindenkinek mindegy piros vagy zöld a lámpa. Szabályok mintha nem lennének, s közben dugók. Fütyülő arabok – Petit taxit is így intenek le 5 méteres távolságból. Sokszor ijesztő s rémisztő, de a negyedik nap megszokod valamelyest.
Mi a ramadam utolsó nyolc napján mentünk. Nem is nagyon ettünk, csak reggelit a szállodában. Valószínűleg ezért is voltunk kicsit feszültebbek, mert éhesek voltunk. A szálloda mellett volt két bolt este nyitva ahol csokit s colát vettünk, meg vizet. Na abból se ittunk sokat. Szóval a szervezetünk kimerült étel s ital nélkül. Mondjuk én ehhez hozzászoktan már, de nem ennyire. De legalább nem költöttem sokat. Hihi.
Rabbath gyönyörű. Körbe vezetett minket egy kedves arab három részen. Csodálatos volt. Majd a tengerparton megebédeltünk. Másodszor is isteni kaja olcsóbban mint Marakeshben. S kB ez volt az össz normál kajánk, bár mekiben s burgerben ettünk többször is.
A melegvizért a fürdéshez minden alkalommal harcolni kellett idézőjelben. Attól függött ki volt szolgálatban mert volt aki nem kapcsolta be. De osszességében jó volt a személyzet.
Az alkudozás jól ment a piacon, de nem a műfajom. Andinak 500 dirhamról 350-re levittük a parfümjeit. Először nem akarta adni erre Andi otthagyta volna de visszahivott hogy oké odaadja. J
Nekem baromi fárasztó volt a piacolas mindenhol.
A napi séták nem, hisz kB ugyanannyi lépést teszek meg naponta.
Érdekesek a kontrasztos helyszínek. Egyik oldal nyolc kerülethez hasonló öt lépés s a II. Kerületben vagy. Minden utca ilyen.
Az arabok öltözéke ahogy mi hívtuk manó ruha s a papucs nekem tetszett. A csukjások kicsit ijesztőbbek. Rengeteg néger akik asszociálódtak az arab világhoz. Látszólag békésen együtt élnek de alapból úgy kommunikálnak mintha veszekedés lenne pedig nem, kívülről bunkók az emberek másfelől kedvesek. Na ez a kontraszt is érdekes. Nem tudtam hova tenni.
Ősszességében egy élmény volt. De nem mennék vissza.
